Egy maffiózó lebeg Hat Girl párnákkal teli űrhajója előtt, mérföldekkel a lenti bolygó felett, kék blézerrel és köténnyel díszítve, amelyen a „Kiss the Cook” felirat olvasható. Maffia Townban minden hajónak útdíjat kell fizetnie, még az űrben is!”
No tribute from Hat Girlin A Hat in Time
Ez az A Hat in Time egyik nyitópillanata, és megadja az alaphangot az ezt követő bizarr 3D platformos bohóckodáshoz. Másodpercekkel később Hat Girl megtagadja a tiszteletét, ami arra készteti a maffiót, hogy betörje a hajó ablakát, aminek következtében a Hat Girl hajóját hajtó 40 varázslatos homokóra a lenti bolygóra zuhan, szegény Kalaplánnyal együtt. Hat Girl később visszatér, hogy kalandjainak központjaként használja űrhajóját, és időt szakít arra, hogy kiszögezze a lyukat úgy, hogy szögeket ver az üvegbe. Látszólag. A Hat in Time kezd elég furcsa lenni. De ez az a jófajta furcsaság, ami nagy, ostoba vigyort csal az arcára. A játéknak megvan a maga egyénisége, kreatív szintjei, és a 3D platformjával a Nintendo 64-re emlékeztet.
A történetmesélés
A Hat in Time nem tartalmaz sok időutazást. A játékot aligha érdekli a történetmesélési dinamika fenntartása, nemhogy a témánál maradás. Például egy Bajuszlány nevű elragadó ellenfél már korán ellenségként esküszik, de órákra feledésbe merül, miközben Kalaplány lövészárkokkal borított varjakkal cseveg, és lelkét őrült erdei szellemekre cseréli.
A Silly Symhonies mint játék?
Kicsit olyan, mintha a Silly Symphonies sorozatot néznénk, a korai szokatlan Disney rövidfilmeket, amelyekben néhány visszatérő karakteren kívül gyakran kevés volt a közös vonás. Az A Hat in Time ösztönzi ezt az asszociációt, mivel minden új zónát egy kézzel rajzolt címlappal mutat be, mintha egy platformjáték helyett egy rajzfilm következne. Néha a szegmensek témájában és beállításában annyira eltérőek voltak, hogy úgy érzi, teljesen más játékokkal játszol.
tájak
Vannak Mafia Town napsütötte, zsúfolt utcái, ahol a szeretetreméltó zaklatók maffiafokozataikkal kérkednek egy színes, de jórészt céltalan táj közepette, amely elsőre egy 3D-s számokon alapuló platformernek tűnik. Ezt azonban pótolja egy izgalmas 2D-s bossharc, amelyhez sok tökéletesen időzített ugrás szükséges. Ám Hat Girl kalandjai jobban koncentrálnak, amikor bemerészkedik egy filmstúdióba, ahol egy bagoly és egy Elvis-szerű pingvin verseng a díjakért. Hősünk lopva kerüli a varjak tekintetét egy szépia tónusú Orient Expresszben. Később jönnek a kísérteties szellemekkel benépesített mély erdők, valamint a magasba tornyosuló alpesi csúcsok és gyönyörű, absztrakt rejtett bónuszzónák, amelyek elsősorban arra szolgálnak, hogy kihívást jelentsenek a platformos készségeidnek anélkül, hogy alkalmazkodnod kellene a környezethez, hasonlóan a Super Mario Sunshine-hoz.
állandó változások
Gyengébb játékban ez az extrém változatosság zavarba ejtő lehet az észlelt fókuszhiány miatt. Az állandó változtatások a beállításokban felkeltik az érdeklődést, csakúgy, mint az A Hat in Times imádnivaló ostobasága és alkalmankénti sötét humora. Ennek eredményeként a futás, ugrás, gömbök gyűjtése és szakadékok átjárása szórakoztató és feszes platformtáncán kívül alig van ismétlés. Csak az időnként remegő fényképezőgéptől szenved, ami szinte minden valaha készült 3D platformer csapása. Ezek az összetevők önmagukban egy szórakoztató, de nem meglepő 3D platformot eredményeztek volna. Azonban a kalapok is szerepet játszanak.
A kalapok egy kalapban az időben
Az A Hat in Time fő célja technikailag az elveszett homokórák összegyűjtése lehet, de ez soha nem olyan szórakoztató vagy kifizetődő, mint megtalálni az összes fonalmaradékot, amelyet a hős felhasználhat új kalapok készítéséhez. Lehetne egy napellenző, amely lehetővé teszi számára, hogy átrohanjon a tájakon; Egy másik lehet egy boszorkánykalap, amely lehetővé teszi számára, hogy olyan főzetet készítsen, amelyet gránátként tud dobni. A végén annyi kalapja lesz, hogy nyithat kalapboltot. A kapcsolódó képességek ösztönzik a visszatérést az előző zónákra, így további homokórákat és kalapokat találhat. A kitűzők is növelik a felfedezés érzését, és olyan jutalmakat biztosítanak a Hat Girlnek, mint pl B. a zsákmány automatikus felszedése vagy egy utolsó másodperces ejtőernyő, amellyel a hősnő kijavíthatja magát egy hibás ugrás után.
Új sapkák és jelvények
A Hat in Time egy olyan játék, amely a szintek előrehaladtával egyre szórakoztatóbbá válik. Ez nem csak az új kalapok és jelvények felfedezésének izgalmának köszönhető, hanem azért, mert a szintek maguk is növelik a kreativitást, a méretet és a kifizetődő kihívásokat. A Hat in Time szinte soha nem teljesen lineáris, de határozottan akkor a legjobb, ha világos célt ad a Hat Girlnek, és lehetővé teszi a platform és a történet fejlődését. Sétálj el a Mafia Town mellett, és rájössz, hogy egy mozgó vonaton ajtóról ajtóra rohangálhatsz, és a kalap képességekkel nyomokat kereshetsz, és kulcsokat szerezhetsz, amelyek más ajtókat nyitnak meg a bizonytalanul elhelyezett peronokon kívül. Másutt egy olyan film labirintusos kulisszatitkaiba osonhatsz át, ahol tilos az ember, és úgy tervezed meg a mozdulataidat, hogy ne lássák, és csillagászati pénzbírsággal sújtsák „bagolyzaklatásért”. Az áramlás értelmet ad a platformnak és növeli a szórakozást.
Az A Hat in Time varázsa
Manapság túl gyakran beszélik a "báj" szót a játékokról, de az A Hat in Time gyakorlatilag minden képkockája megfelel ennek. A játék megragadja a korai Nintendo szellemét a platform erejével.
Következtetés
Kreatív kalapjain és kalapalapú képességein kívül az A Hat in Time sosem érzi magát egy találékony platformernek. De jól teszi a dolgát, még akkor is, ha az időnként kínos kameraproblémáktól szenved, amelyekről a 3D platformerek gyakran ismertek. Azonban kitűnik ragadós és elbűvölően ostoba személyiségével, kreatív és rendkívül eltérő szintjeivel, valamint szórakoztató platformjával. És persze az összes kalap.